INTERVJU: Kandidatka za narodnostno poslanko, Gabriela Sobočan

Poslanec madžarske narodne skupnosti Laszlo Göncz, se od svoje funkcije poslavlja, na volilno komisijo namreč kandidature za junijske volitve ni vložil. V borbo za narodnostni poslanski stolček se podajata Ferenc Horváth, predsednik Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti in Gabriela Sobočan, predsednica KS Dolga vas.




Pojasnilo uredništva:

Tako Ferencu Horváthu kakor tudi Gabrieli Sobočan, smo v minulih dneh poslali vprašanja v obliki pisnega intervjuja. Po imenskem abecednem vrstnem redu smo kot drugi intervju danes objavili pisni intervju z Gabrielo Sobočan. Oba kandidata sta prejela povsem ista vprašanja, razlikuje se le vprašanje številka osem. Število besed v odgovoru na posamezno vprašanje ni bilo omejeno. Tudi Sobočanova se je odločila, da bo odgovore na vprašanja podala še v madžarskem jeziku.

Zakaj ste se odločili za kandidaturo za narodnostno poslanko?

Po več desetletjih aktivnega dela na področju narodnosti, lokalne samouprave in dela v skupnosti, čutim ustrezno pripravljenost in imam izkušnje, da se kot kandidatka za narodnostno poslanko javim v službo širše skupnosti od Hodoša do Pinc. Kot referentka poslanske pisarne madžarske narodnosti v Lendavi, kot večletna občinska svetnica Občine Lendava, in nenazadnje kot predsednica KS Dolga vas, sem dodobra spoznala položaj, v katerem se nahajamo in menim, da s svojim znanjem in pridobljenimi izkušnjami lahko marsikaj storim za blagor madžarske narodne skupnosti in vseh občanov.

Aktivna sem na vseh področjih življenja in si prizadevam za dialog in dobre osebne odnose. Menim, da je pomembno imeti pozitivno komunikacijo, s katero s skupnim sodelovanjem gradimo mostove. Dostojno in jasno zastopam svoja stališča, pri čemer pa zmeraj sprejemam drugačnost. Kot poslanka bom tudi v naprej dosledno in odgovorno sledila svojim dosedanjim prepričanjem ter bom delovala v interesu celotnega dvojezičnega območja in širše regije.

V preteklih letih ste lahko spoznali, doživljali in se navadili, da sem svoje delo in naloge na lokalni ravni v interesu skupnosti opravljala odločno, vestno in v svojem slogu. Ta prepoznavni slog in način bo tudi v prihodnje zaznamoval moje delo bodoče narodnostne poslanke.

Preko svojega dela in dejavnosti sem v stiku s celotnim prebivalstvom. Poznam vsakdanje težave in probleme ljudi, reševanje katerih smatram za svojo ključno nalogo. Podpiram odločitve, ki služijo interesom narodnosti, vseh krajanov in pripomorejo k razvoju širše regije.

Zato se mi zdi pomembno, da bi kot narodnostna poslanka imela priložnost in možnost, da neposredno vplivam na odločitve, ki služijo našim skupnim interesom. Skupna volja, skupna vera, skupno znanje in skupno delo je pogoj za naš skupni uspeh! V kolikor bom izvoljena, bom v tem duhu delovala tudi v prihodnje. Prepričana sem, da odločitev volivcev na volitvah ne bo temeljila le na mojem že opravljenem delu in dejanjih, ampak na tem, kaj bi še lahko ponudila naši skupnosti.

Menite, da lahko storite več kot vaš predhodnik, v kolikor boste zasedli mesto narodnostne poslanke?

Lahko rečem, da sem kot zaposlena v Poslanski pisarni imela srečo, in sem ponosna na to, da sem imela možnost delati z obema dosedanjima narodnostnima poslancema: Mário Pozsonec in dr. Lászlóm Gönczem. Oba sta me izredno močno zaznamovala, me na nek način oblikovala in posredno veliko prispevala k oblikovanju mojega načina dela in dojemanja okolja v katerem živimo. Kot referentka Poslanske pisarne madžarske narodnosti v Lendavi sem kot njuna tesna sodelavka sodelovala pri vsakdanjem poslanskem delu in aktivnostih. Dr. László Göncz je kot dosedanji poslanec madžarske manjšine na najvišjem vrhu naše politične skupine ves čas deloval odločno, odprto in povezovalno. Kot bodoča narodnostna poslanka bom s svojim delom v parlamentu na nek način nadaljevala delo svojih predhodnikov in iskala najboljše možne rešitve v korist madžarske narodnostne skupnosti, delovala bom za blagor vseh in si bom prizadevala za sožitje med večinskim narodom in pripadniki narodne skupnosti, kar pomeni, da moramo občutljiva vprašanja v družbi reševati s konsenzom obeh strani.

Kako vidite trenutni položaj madžarske manjšine v naši državi?

Evropa je med drugim tudi celina manjšin, zato je tako imenovano manjšinsko vprašanje vedno aktualno in je pogosto predmet večjih ali manjših sporov, pogosto pa tudi skoraj neverjetnega sožitja v današnjem, vse bolj konfliktnem svetu.

Madžarska narodna skupnost v Sloveniji je avtohtono prebivalstvo, naše pravice so zapisane v Ustavi Republike Slovenije in v okrog 75 drugih področnih zakonih. Glede pravnega statusa manjšine imamo v primerjavi z drugimi madžarskimi narodnimi skupnostmi, ki živijo v drugih evropskih državah vzorno urejen status. Kar zadeva manjšinsko zakonodajo, je ta res primer dobre prakse, če jo primerjamo z zakonodajnimi ureditvami ostalih madžarskih manjšin, ki živijo izven meja matične države. Razmere na področju zakonodajnih rešitev so dobre, niso pa idealne. Težav povezanih s priznavanjem narodnostne manjšine ali njenih pravic nimamo.

Zakonsko imamo zajeto področje vzgoje in izobraževanja, torej narodnostnega šolstva, identitete obeh manjšin, skrbi za materni jezik, dvojezično poslovanje in uporabo maternega jezika v javnem življenju, v državni upravi, v pravosodju in lokalnih skupnostih. Zajeta je skrb za kulturno identiteto in za kulturno dediščino manjšine, ene in druge, prav tako tudi žal nekoliko preveč splošna usmeritev gospodarskega razvoja območij, kjer obe manjšini živita, informativno dejavnost, založniško dejavnost in še nekatere druge, vključno s stiki z matičnim narodom.

Torej so tako imenovane posebne pravice na vseh področjih življenja, ki jih ustava priznava narodnim manjšinam, zapisane v številnih zakonih in državnih aktih, vendar pa so v trenutku, ko jih ljudje ne spoštujejo in uporabljajo dosledno, brezpredmetne. Na žalost v veliko primerih sami ne znamo ali morda ne želimo živeti s pridobljenimi pravicami.

Po zakonu se madžarski jezik uporablja ustno in pisno na vseh jezikovnih področjih, madžarska manjšina ima pravico do ohranjanja madžarske tradicije in kulture ter učenja madžarščine v dvojezičnih šolah, kar se sliši idealno, vendar temu ni tako. Kakor sem že prej omenila, prihaja predvsem na tem področju do nespoštovanja in nedosledne uporabe zakonskih določb. Na tem področju je potrebno še veliko narediti, predvsem smotrno promovirati širjenje rabe in poznavanje madžarskega jezika, na način, da madžarski jezik ponovno pridobi na svojem zgodovinskem prestižu.

Na žalost se število pripadnikov madžarske skupnosti zmanjšuje, vendar ne na račun kakršnihkoli narodnostnih pritiskov. Razlog je ekonomski in prizadene enakomerno tako Madžare, kot Slovence. Najbolj pa mlade, ki vse pogosteje odhajajo na pot s trebuhom za kruhom. Ne le mladi posamezniki, tudi celotne družine odhajajo! Na dvojezičnem območju se hitro povečuje število starejših, medtem ko število mladih upada. Rodnost se je v zadnjih desetletjih znižala na raven, ki ne zadošča več za ohranjanje enakega deleža prebivalstva.

Obe narodni skupnosti, madžarska in italijanska, sta soočeni z resnim, skoraj četrtinskim upadom števila njunih pripadnikov v zadnjih desetih letih. Asimilacija z večinskim narodom ter izseljevanje mladih je vedno velika težava, ki zmanjšuje število pripadnikov manjšine, povzroča izumiranje neprecenljive kulturne in narodne dediščine ter posledično krči naš etnični prostor.

Se boste kot narodnostna poslanka skušali vsaj nekoliko zavzeti za porabske Slovence, ki so v slabšem položaju, pa čeprav to najbrž ne bo v opisu vaših nalog?

Manjšine so razkošje, ki na nepogrešljiv način bogatijo etnično in kulturno podobo kateregakoli večinskega naroda, zato je matična država dolžna storiti vse kar je v njeni moči, da zajezi asimilacijo. Vsi se strinjamo, da manjšine potrebujejo precej sredstev, zavedati pa se moramo, da je to »razkošje« potrebno v prvi vrsti negovati in krepiti.

Tudi število Slovencev v Porabju z leti upada. Manjšine so posebej ogrožene, da pa bi se v izbrani državi lahko obdržale in se celo razvijale ter se počutile varne in enakopravne, ni dovolj, da so njihovi pripadniki izenačeni s preostalimi državljani, temveč morajo dobiti posebne, dodatne pravice. To je in mora biti v interesu manjšine in večine, saj pripomore k njunemu sožitju. Slovenci na Madžarskem imajo sicer zaščitni zakon, samoupravo, krovno organizacijo in kulturno informacijski center Lipa v Monoštru, a je sistemsko financiranje madžarske države še zmeraj delno neurejeno.

Menim, da so porabski Slovenci v zadnjih letih dosegli pomemben napredek, predvsem na področju šolstva, medijev in kulture, za kar je zaslužna predvsem Republika Slovenija.

Nesporno je, da se manjšinske skupnosti morajo medsebojno podpirati. Kot bodoča narodnostna poslanka želim, da v prihodnje naredimo še več skupnih projektov, ki bodo lajšali življenje in pospeševali razvoj celotnega obmejnega območja, krepili gospodarske vezi in varstvo pravic narodnih manjšin in izboljševali informacijsko in kulturno sodelovanje lokalnih skupnosti in regij.




Katerim vprašanjem oz. problematikam, vezanim na pomurske Madžare, bi po vašem mnenju v morebitnem vašem mandatu morali posvetiti več časa in aktivnosti?

Kaj lahko Madžari sami prispevamo za izboljšanje položaja madžarske skupnosti? Pomembno je razumevanje in sprejemanje dejstva, da je za doseganje rezultatov potrebna usklajenost in sodelovanje celotne skupnosti. Potrebno je znati zaživeti z našimi pridobljenimi posebnimi pravicami, ker imamo tudi moralni dolg do naših prednikov, nas samih in naših potomcev, za ohranjanje našega jezika, kulture, krajev in druge narodnostne dediščine.

Boj za pomursko regijo pomeni boj za boljše infrastrukturne povezave, gospodarski razvoj, prihodnost pomurskih vasi, našo mladino in za kmetijstvo ter boj proti nezaposlenosti. Moja dolžnost in pravica, kot bodoče narodnostne poslanke, je, da branim interese madžarske narodne ter tudi večinske skupnosti, od Pinc do Hodoša, kar bom tudi dosledno izvajala! Naše skupne naloge in cilji pa so:

  • ohranjanje narodnostne identitete,
  • ohranjanje madžarskega jezika in kulturne dediščine, ki so nam jo v zibelko položili naši predniki, in jo predajati našim otrokom in vnukom,
  • ustvarjanje pogojev za podjetništvo v Pomurski regiji, ki samo po sebi vpliva na zmanjšanje brezposelnosti in s tem na odseljevanje mladih,
  • gospodarsko okrevanje podeželja,
  • pomagati izboljšati položaj kmeta,
  • ustvarjanje dostojnih pogojev za možnosti samouresničitve vsakega posameznika, da razvije svoje sposobnosti ter živi v pogojih, ki mu omogočajo dostojanstvo,
  • enake možnosti za vse,
  • čist zrak in zdravo pitno vodo za vse,
  • izgradnja železniške povezave s slovenskim in madžarskim železniškim omrežjem ter povezava do pristanišč,
  • ustvarjanje pogojev za življenje in delo mladih v matični občini,
  • omogočanje izobraževanja vsem otrokom ne glede na socialni status družin,
  • ustvarjanje primerne izobrazbene strukture glede na potrebe trga dela,
  • koriščenje obnovljivih virov energije za razvoj (geotermalna in sončna energija),
  • enakopravnost, pravičnost in sožitje med pripadniki različnih narodnosti, merilo pa naj bo človečnost, skupni cilji in skupna prizadevanja za njihovo doseganje.

Je po vašem mnenju znanje madžarskega jezika med učitelji na našem dvojezičnem območju pomanjkljivo? Kaj pa znanje madžarskega jezika uradnikov?

Menim, da bi je potrebno dati večji poudarek jezikovnemu izobraževanju in usposabljanju pedagoških delavcev in javnih uslužbencev. Na dvojezičnem območju, ki zajema 28 naselij in jih naseljujejo tudi Madžari, so šole dvojezične, vendar pa je potrebno z vidika uporabe jezika učitelje in javne uslužbence dodatno usposobiti, oziroma usposabljati in izobraziti na Madžarskem. Izjemen dosežek je, da madžarska država zagotavlja tovrstne možnosti in štipendije za študente iz Slovenije.

Imate mnenje, da bi kot bodoča narodnostna poslanka lahko vplivali na znižanje brezposelnosti v Pomurju?

Kot bodoča narodnostna poslanka se bom zavzemala za obstoj in razvoj tudi tistih dejavnosti širše družbe, ki bogatijo življenje in ga kakovostno dopolnjujejo. Pomemben del našega življenja je sodobna in dostopna komunikacijska, komunalna in gospodarska infrastruktura, ki posredno vpliva na dejavnosti v kulturi, turizmu in športu. Da bi to dosegli, moramo zagotoviti trajnostno demografsko in uravnoteženo socialno politiko, kjer družine, mladi in starejši, pripadniki različnih narodnosti in kultur, živijo v sožitju in harmoniji. Določiti je potrebno dolgoročne skupne interese za nadaljnji gospodarski razvoj, inovativno in okolju prijazno podjetništvo ter razvoj in ohranjanje vseh oblik kmetijske dejavnosti in turizma. V teh treh kategorijah je integracija trga še posebej pomembna, saj smo lahko le skupaj močnejši.

Kako bo z vašimi funkcijami na lokalnem nivoju? Sedaj ste predsednica KS, kot poslanka lahko to funkcijo nadaljujete. Bi jo nadaljevali, ali morda ne? Če ne, vidite koga ki bi vaše delo odlično nadaljeval?

KS Dolga vas kot predsednica vodim že 4. mandat, pri delu pa me je vodil glavni cilj: pomoč pri soustvarjanju boljših življenjskih pogojev za vse občane in v tej vlogi narediti za območje iz katerega prihajamo največ kar je v moji moči. Ljudje smo vedno tisti, ki skupnosti vdihnemo življenje in s svojim delovanjem naravnamo utrip. Ljudje smo vedno tisti, ki prispevamo k delu, življenju in dosežkom KS, ljudje smo tisti, ki nesebično vlagamo svoje moči, delo, znanje in prizadevanja za dobrobit naših krajev in ljudi. Čutim, da tako predajam zgled dela, solidarnosti in ljubezni do domačih krajev tudi našim mladim, da bodo v naših prizadevanjih videli smisel in spodbudo in da se bodo tudi sami dejavno vključevali v delo in življenje svoje skupnosti – to se mi zdi ključnega pomena.

Sem človek skupnosti. Ko te skupnost enkrat vsrka in omreži, postane to način tvojega življenja. Zanjo delaš in se predajaš s srcem in dušo. In tega moja izvolitev za poslanko madžarske narodnostne skupnosti zagotovo ne bo spremenila!

Kako se boste predstavljali volivcem? Boste se predstavljali na klasičen način po krajevnih skupnostih in morda tudi na družbenih omrežjih?

Volivcem se bom predstavljala preko osebnih stikov, z predstavitvami v elektronskih in tiskanih medijih, z nameščanjem plakatov in pošiljanjem direktne pošte, prav tako pa se bom volivkam in volivcem s svojim volilnim programom na območju petih narodnostno mešanih občin ter pripadnikom madžarske narodnostne skupnosti v Murski Soboti predstavila na klasičen način.

Za konec: Bi morda želeli kaj sporočiti našim bralcem?

Težko je v teh splošnih in tudi za regijo težkih časih stopiti pred Vas z obljubami o lepi in prijazni prihodnosti.

Nisem človek velikih besed. Sem človek dejanj. Vem, da bi Vam lahko v predvolilnem času obljubljala marsikaj, vendar tega ne bom storila.

Vpogled v gospodarsko situacijo naše regije in v stisko vsakega posameznega občana me žene, da stopim pred Vas, da s svojim znanjem in dosedanjimi izkušnjami naredim vse, kar je v moji moči za boljši in lažji jutri. Zato Vas prosim za Vašo podporo in zaupanje! Za dosego naših skupnih ciljev je potrebno težko delo, iskrenost in nesebična predanost. Skupaj z Vami želim še naprej utirati pot v lepšo bodočnost nas vseh.

Miért döntött úgy, hogy jelölteti magát a nemzetiségi képviselői posztra?

Több évtizedes tevékeny munkám során a nemzetiségi, a helyi önkormányzási és a közösségi területen megfelelő felkészültséget és tapasztalatot érzek arra, hogy nemzetiségi parlamenti képviselőjelöltként Hodostól Pincéig, egy szélesebb közösség szolgálatába jelentkezem. A Lendvaii képviselői iroda referenseként, Lendva Község Községi Tanácsának többéves tanácstagjaként és nem utolsósorban, mint a Hosszúfalui Helyi Közösség elnökeként ismerem a helyzetet, és hiszem, hogy tudásommal és tapasztalataimmal sokat tehetek a magyar nemzeti közösség és minden polgár jólétéért.

Tevékeny vagyok az élet minden területén és törekszem a párbeszédre és a jó személyes kapcsolatokra. Úgy gondolom, hogy fontos egy olyan pozitív kommunikáció, amellyel hidakat építünk kölcsönös együttműködéssel. Méltóan és egyértelműen képviselem az álláspontjaimat, de mindig elfogadom a másságot. Képviselőként továbbra is következetesen és felelősségteljesen követem jelenlegi meggyőződéseim, és az egész kétnyelvű terület és a tágabb régió érdekében járok el.

Az elmúlt években megismerhették, megtapasztalhatták, és megszokhatták, hogy a munkámat és a feladataimat a közösség érdekeit szolgálva, meghatározottan, lelkiismeretesen és a saját stílusomban végeztem. Ezt a felismerhető stílus és mód továbbra is jellemezni fogja a jövőbeli nemzetiségi képviselői munkámat.

Munkám és tevékenységeim révén kapcsolatban állok az egész lakossággal. Ismerem az emberek mindennapi ügyes bajos gondjait, amelyek megoldását kulcsfontosságú feladatnak tartom. Támogatom azokat a döntéseket, amelyek a nemzetiség, a lakosság érdekeit szolgálják, és hozzájárulnak a szélesebb régió felfejlődéséhez.

Ezért fontosnak tartom, hogy nemzetiségi képviselőként esélyt és lehetőséget kapjak arra, hogy közvetlenül befolyásolhassam a közös érdekeket szolgáló döntéseket. Közös akarat, közös hit, közös tudás és a közös munka előfeltétele a közös sikereinknek! Amennyiben megválasztanak a jövőben is ebben a szellemben fogok dolgozni. Meg vagyok győződve arról, hogy a szavazók választása nem kizárólag a már elvégzett munkámra és tetteimre támaszkodik, hanem arra, amit közösségünknek még nyújthatok.

Úgy gondolja, hogy többet tehet, mint az elődje, ha nemzetiségi képviselőként megválasztják?

Mondhatom, hogy a Lendvai Képviselői iroda alkalmazottjaként szerencsém volt, és büszke vagyok arra, hogy lehetőségem volt Pozsonec Máriával és dr. Göncz Lászlóval, a két korábbi képviselővel való együttműködésre. Mindketten nagyon erősen hatottak rám, valamilyen módon alakítottak, és közvetett módon nagymértékben hozzájárultak a munkamódszerem megformálásához és az élőkörnyezetünk megtapasztalásához. A Lendvai Képviselői iroda alkalmazottjaként közeli munkatársaként részt vettem a mindennapi képviselői munkában és tevékenységben.

Dr. Göncz László, jelenlegi magyar nemzetiségi képviselőként a politikai csoportunk legmagasabb csúcsán határozott, nyílt és összekötő szerepet töltött be. Jövőbeni nemzetiségi parlamenti képviselőként valamilyen módon folytatni fogom az elődjeim munkáját és a magyar nemzeti közösség javára törekszem a lehető legjobb megoldásokat keresni, tevékenységem mindenki jóléte érdekében fog irányulni, és törekszem a többségi nemzet és a nemzetiségi közösség tagjainak a békés együttélésére, ami azt jelenti, hogy mindkét oldalon megegyezéssel kell megoldásokat keresni.

Hogyan látja hazánkban a magyar kisebbség jelenlegi helyzetét?

Európa többek között a kisebbségek kontinense is, ezért az úgynevezett kisebbségi kérdés mindig aktuális, és gyakran kisebb vagy nagyobb konfliktusok tárgyát, gyakran pedig a hihetetlen együttélés példáját képezi, a mai egyre inkább konfliktusos világban.

Szlovéniában a magyar nemzeti közösség őshonos közösség. Jogainkat a Szlovén Köztársaság Alkotmánya és mintegy 75 egyéb területi törvény foglalja össze. A kisebbség jogi státusát illetően példamutató státusunk van más európai országokban élő magyar nemzeti közösségekhez képest. Ami a kisebbségi jogalkotásokat illeti, valóban azt mondhatjuk, hogy Szlovénia a jó jogi gyakorlat példáját képezi a határokon kívül élő más magyar kisebbségek jogalkotási rendelkezéseivel összehasonlításban.. A jogalkotási megoldások területén a helyzet jó, de nem tökéletes. Gondjaink a nemzeti kisebbség vagy jogaink elismerésével nincsenek.

Jogilag fedve van az oktatási-nevelési területünk, azaz a nemzetiségi oktatás területe, a nemzetiségi identitásunk megőrzése, az anyanyelvápolás, a kétnyelvű ügyvittel és az anyanyelv használata a közéletben, az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a helyi önkormányozás szintjén. Fedve van a kulturális identitás és a kisebbség kulturális örökségével kapcsolatos terület, de egyúttal túlzottan általános irányultsága azon területek gazdasági fejlődésének, ahol mindkét kisebbség él, a tájékoztatási és a kiadói tevékenység és néhány más tevékenység, beleértve az anyaországgal való kapcsolattartást is.

Így az Alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek elismert úgynevezett különleges jogokat számos törvény és állami jogi aktus rögzíti, de abban az pillanatban, amikor az emberek ezeket nem tartják tiszteletben és következetesen nem használják, azok érvényességükön veszítenek. Sajnos sok esetben mi magunk nem tudunk, vagy a rosszabb esetben talán nem akarunk az adott jogainkkal élni.

A törvény szerint a magyar nyelv egyenrangú a szlovén nyelvel, és minden nyelvi területen használható beszédben és írásban, a magyar kisebbségnek jogában áll megőrizni és ápolni a hagyományait és a kultúráját, a kétnyelvű iskolákban lehetőségünk van a magyar nyelv tanulására, ami szintén tökéletesen hangzik, de ez a gyakorlatban nem így van. Amint azt már korábban említettem, főleg ezen a területen származik a jogi rendelkezések figyelmen kívül hagyása és következetlensége. Sokat kell még tenni ezen a területen, különösen a magyar nyelv használatának és ismeretének bővítésének előmozdítása érdekében, oly módon, hogy a magyar nyelv újra megszerezze történelmi presztízsét.

Sajnos a magyar közösség tagjainak száma egyre csökken, de nem a nemzetiségre vonatkozó nyomásokból fakadóan. Ennek gazdasági oka is van, és a magyarokra és a szlovénekre egyaránt hat. És legfőképpen a fiatalokra, akik egyre többen a könnyebb boldogulás reményében keresnek lehetőséget máshol. De nem csak fiatal egyének, hanem egész családok vándorolnak el! A kétnyelvű területen az idősek száma gyorsan nő, míg a fiatalok száma csökken. Az utóbbi évtizedekben a termékenység olyan szintre esett, amely már nem elegendő a lakosság azonos arányának megőrzéséhez.

Mindkét nemzeti közösség, úgy a magyar, mint az olasz, az elmúlt tíz évben komoly, majdnem egynegyedes visszaeséssel szembesült tagjaik számában. A többségi nemzethez való beolvadás és a fiatalok kivándorlása mindig is nagy gondot jelent, amely csökkenti a kisebbség tagjainak számát, a felbecsülhetetlen értékű kulturális és nemzeti örökségünk kihalását okozza, és következésképpen szűkíti az etnikai terünket.

Nemzetiségi képviselőként legalább valamennyire elkötelezi –e magát a rosszabb helyzetben lévő Rába menti szlovének érdekében, még ha ez valószínűleg nem is szerepel a feladatköri leírásában?

A kisebbségek egy olyan luxus, amely feltétlenül gazdagítja a többségi nemzet etnikai és kulturális képét, ezért az anyaország kötelessége az, hogy mindent megtegyen, hogy megakadályozza az asszimilációt. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a kisebbségeknek sok forrásra van szükségük, de tudatában kell lennünk annak, hogy ezt a “luxust” elsősorban és leginkább meg kell őrizni és erősíteni.

Az évek során a Rába menti szlovének száma is csökkenőben van. A kisebbségek különösen veszélyeztetettek, és ahhoz, hogy egy adott országban fennmaradjanak és fejlődjenek, valamint biztonságban és egyenrangúan érezzék magukat, nem elég, hogy tagjaik egyenlők legyenek a lakosság többi részével, hanem azért külön, kiegészítő jogokat kell kapniuk. Ez a kisebbség és a többségi nemzet érdekét kell, hogy szolgálja, mivel hozzájárul a két nemzet együttéléshez. A Magyarországon élő szlovéneknek rendezett a védőjoguk, van önkormányzati közösségük, csúcsszervezetük, Szentgotthárdon működik a Lipa Szlovén Kulturális és Információs Központ, viszont a magyar állam rendszerezett finanszírozása még mindig részben szabályozatlan.

Úgy vélem, hogy a múltban a Rába menti szlovének jelentős előrehaladást értek el, különösen az oktatás, a média és a kultúra területén, ami elsősorban a Szlovén Köztársaságnak köszönhető.

Kétségtelen, hogy a kisebbségi közösségeknek egymást támogatniuk kell. Jövőbeni nemzetiségi képviselőként még több közös projektet szeretnénk létrehozni, amely megkönnyíti az életet és elősegíti az egész határ menti terület fejlődését, erősíti a gazdasági kapcsolatokat és védi a nemzeti kisebbségek jogát, valamint javítja a helyi önkormányzatok és régiók információs és kulturális együttműködését.

Véleménye szerint melyik a muravidéki magyarságot érintő kérdéssel vagy problematikával kellene még erőteljesebben foglalkozni?

Mit tehetünk mi magyarok a magyar közösség helyzetének javításában? Fontos megérteni és elfogadni azt a tényt, hogy az eredmény elérése érdekében az egész közösség összehangolt, egyeztetett együttműködésére van szükség. Tudnunk kell élnünk az adott külön jogainkkal, mert erkölcsi kötelességünk áll fenn őseinkre, magunkra és utódainkra tekintve, anyanyelvünk, kultúránk és más nemzeti örökségünk megőrzése érdekében.

A Muravidékért folytatott küzdelem a jobb infrastrukturális kapcsolatokat, a gazdasági fejlődést, a muravidéki falvak szebb jövőjét, az ifjúságunk szülőföldön maradását, a mezőgazdaságunk jövőjét, valamint a munkanélküliség elleni küzdelemét jelenti. Jövőbeli nemzetiségi képviselőként a feladatom és kötelességem a magyar nemzetiségi kisebbség, valamint a többségi nemzet érdekeinek védelme, Pincétől Hodosig. Közös feladataink és célkitűzéseink:

– szülőföldünkön, Muravidéken magyarnak maradni,

– megőrizni azt a nyelvet és kulturális örökséget, amit anyánk helyezett bölcsőnkbe, és tovább adni a gyermekeinknek, unokáinknak,

– a törvényekben lefektetett jogok következetes megvalósítása,

– Muravidéken megteremteni azt a gazdasági hátteret, amely önmagában kihat a munkanélküliség csökkentésére és így a fiatalok kivándorlására,

– a vidék gazdasági helyreállítása,

– hozzásegíteni a parasztság és a munkásság helyzetének javulásához,

– új munkahelyekkel harcolni az asszimiláció ellen,

– mindenki megvalósíthassa önmagát, kifejleszthesse képességeit, emberhez méltó körülmények között élhessen,

– esélyegyenlőség mindenki számára,

– a vidékfejlesztés és a parasztgazdaságok versenyképességének növelése;

– a tiszta és egészséges környezet megteremtése,

– vasúti összeköttetés kiépítése a szlovén és a magyar vasúthálózattal,

– a kétnyelvű területen élő fiatalok élet- és munkafeltételeinek megteremtése,

– az oktatás, a képzés hozzáférhetősége, a szociálisan hátrányos családokból származó gyermekek számára is;

– a megfelelő képzettségi rendszer létrehozására, tekintettel a munkapiac szükségleteire;

– a természetes energiaforrások kihasználása (geotermikus energia …);

– békében és egyetértésben éljünk a szomszéddal, magyar a magyarral, magyar a szlovénnel. A mérvadó az emberiség legyen, a közös cél, a közös törekvés.

Véleménye szerint a kétnyelvű területen az oktatásban dolgozók magyar nyelvismerete megfelelő? Mi a helyzet a közszférában alkalmazottak magyar nyelvismeretével?

Úgy vélem, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pedagógiai dolgozók és a közszférában alkalmazottak nyelvi képesítésére és továbbképzésére. A 28 településen élő és a magyarok által lakott kétnyelvű területen az iskolák kétnyelvűek, azonban a nyelvhasználat szempontjából a tanárok és a köztisztviselők továbbképzésére, illetve képesítésére és oktatására van szükség Magyarországon. Kivételes eredménynek számít, hogy a magyar állam ilyen lehetőségeket és ösztöndíjakat is biztosít a Szlovéniából érkező hallgatók számára.

Véleménye szerint, jövőbeni nemzetiségi parlamenti képviselőként befolyásolhatja –e Muravidék munkanélküliségének a csökkentését?

Jövőbeni nemzetiségi parlamenti képviselőként törekedni fogok egy olyan tágabb társadalom tevékenységének fenntartására és fejlődésére, amely gazdagítja az életet és kiegészíti az életminőséget. Életünk fontos része a korszerű és hozzáférhető kommunikáció, a kommunális és gazdasági infrastruktúra, amely közvetve befolyásolja a kulturális, turisztikai és a sport tevékenységeket. Ennek elérése érdekében biztosítanunk kell egy fenntartható demográfiai és kiegyensúlyozott szociális politikát, ahol a családok, a fiatalok és az idősek, a különböző nemzetiségek és kultúrák tagjai harmóniában és összhangban élnek együtt. Hosszú távú közös érdekek meghatározása szükséges a további gazdasági fejlődéshez, az innovatív és környezetbarát vállalkozói tevékenység felfejlődéséhez, valamint a gazdálkodás és a turizmus minden formájának kialakításához és fenntartásához. Ebben a három kategóriában a piaci integráció különösen fontos, mivel csak együtt lehetünk erősebbek.

Mi lesz a tisztségeivel helyhatósági szinten? A HK elnöke, parlamenti képviselőként ezt a tisztséget továbbra is fenntarthatja. Folytatná, vagy talán nem? Ha nem, lát –e valakit, aki folytatja munkáját?

Elnökként a Hosszúfalusi Helyi Közösséget már negyedik megbízásban vezetem. Tevékenységemet egy fő cél vezérelte: hozzásegíteni együttes jobb életkörülményünk megteremtésére minden lakos számára, és ebben a szerepben a falumért a legtöbbet, minden tőlem telhetőt megtenni. Az emberek mindig azok, akik életet lehelnek a közösségbe, és munkájuk során tevékenységükkel beállítják a település lüktetését.  Az emberek mindig azok, akik hozzájárulnak a HK munkájához, életéhez és eredményeihez, s az emberek azok, akik önzetlenül befektetett erejükkel, munkásságukkal, tudásukkal és törekvéseikkel a lakosok és a település javára tevékenykednek. Úgy érzem, hogy ilyen módon a fiataljainknak is példát mutatunk, átérzik a szolidaritást és a szülőföld iránti szeretetet, és hogy ez által felismerik befektetett erőfeszítéseink értelmét és lendületet kapnak ahhoz, és hogy ők maguk is aktívan bekapcsolódnak a közösségük életébe és munkájába – ez számomra kulcsfontosságú.

A közösség embere vagyok, s az is maradok. Ha ez a közösség egyszer felszív és behálóz, a közösségi tevékenység életmóddá válik. Elkötelezetten, elszántan, szívvel és lélekkel teszel érte. És ezt a nemzetiségi képviselő posztra való megválasztásom sem minden bizonnyal nem változtatja meg!

Milyen módon kíván bemutatkozni a választóknak? Klasszikus módon a helyi közösségek látogatásával, vagy esetleg a közösségi hálózatokon is?

A választókat elsősorban személyes kapcsolatok révén, az elektronikus és nyomtatott médiában, plakátok kihelyezésével és közvetlen postai szórólapok kiküldésével szólítom meg. Választási programommal klasszikus módon bemutatkozom az öt nemzetiségileg vegyesen lakott községben, valamint a muraszombati körzetben élő magyar közösségnek.

Kíván-e valamit üzenni az olvasóinknak?

Nem vagyok a nagy szavak embere. A tettek embere vagyok. Tudom, hogy a választások előtti időszakban sok ígéretre tehetnék szert, de ezt nem teszem.

Legyen közöttünk az igaz őszinte szó, amelyből megértjük egymást, és amelyben megbízunk. Rám nem azért kell szavazni, amit tettem, hanem azért, amit értünk és a muravidéki közösségért tenni tudok. Mert törődni csak tettekkel lehet.

Támogatásukkal tegyék lehetővé, hogy közös terveinket és céljainkat Önökkel együtt megvalósíthassuk. Közös utunkat alapozzuk meg egy elérhetőbb, szebb jövőért!

Egy jobb világ megteremtése reményében kívánok mindannyiknak erőt, egészséget, jó választást!

Klik >>